A jó IT szolgáltató segít, hogy a vállalkozás teljesítse a legmagasabb adatbiztonsági előírásokat
Bár az informatika az életünk alapvető eszköze, ami az üzleti világban is meghatározó szerepet játszik, a legtöbb hazai cégvezető még 2023-ban is figyelmen kívül hagyja azt, hogy cége milyen informatikai megoldásokat használ. A cégek tömegénél nincs víruskereső, átláthatatlan az adatkezelés és nincs biztonsági mentés sem. Pedig a legtöbb vállalkozásnak ma már szüksége van arra, hogy megfeleljen az adatkezelésre vonatkozó hatósági előírásoknak, amihez elengedhetetlen a profi informatikai háttér. Hogy pár példát említsünk: az EU által bevezetett GDPR és az ISO 27001 informatikai biztonsági minősítés ma már nemcsak egy választható lehetőség, hanem nélkülözhetetlen a vállalatok fejlődéséhez és a piaci versenyben maradáshoz. Emellett arra is fel kell készülni, hogy magyarországon is egyre több iparágra lesz kötelező érvényű a NIS2 irányelv, ami a legmagasabb szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedés az Unióban. Ennek tükrében a korszerű technológia és az adatvédelem nem egy kényelmi szempont, hanem egy olyan terület, aminek elhanyagolása az egész vállalkozás jövőjét veszélyeztetheti.
GDPR, ISO 27001 és NIS2 - Mik ezek és miért fontosak?
Azt látjuk, hogy a legtöbb magyar KKV még mindig nem fektet elegendő erőforrást az IT rendszerek és az adatkezelés felülvizsgálatába, pedig a hatósági előírásoknak való megfelelés több szempontból is létfontosságú lehet a cégeknek. Nem kell messzire mennünk a példákért: mivel az EU által kötelezően előírt GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) követelményei folyamatosan szigorodnak, így az elmúlt években számos vállalkozás a saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen súlyos jogi és nem utolsósorban pénzügyi következményekkel jár az, ha nem felel meg az előírásoknak.
Ezenkívül egyre több cég számára válik fontossá az ISO 27001 minősítés, ami az adatok biztonsága mellett az informatikai rendszerek stabilitását is szavatolja. Ez a GDPR-nál is egy jóval összetettebb és szigorúbb szabvány, és bár még nincs a jogszabályban kötelezően előírva, a komolyabb cégek többsége már nem köt üzletet olyan partnerrel vagy beszállítóval, aki nem rendelkezik ezzel a minősítéssel.
Hasonló a helyzet a NIS2 (Network and Information Systems Directive) irányelvvel, melynek célja az olyan kritikus infrastruktúrák és szolgáltatások biztonságának növelése, amelyek elengedhetetlenek az európai gazdaság és társadalom működéséhez. Ez a szabvány egyelőre az olyan adatbiztonsági szempontból kritikus ágazatokat érinti, mint az energetika, közigazgatás, pénzügyi szolgáltatások, egészségügy vagy víz- és élelmiszerellátás, azonban nem kizárt, hogy a GDPR-hoz hasonlóan hamarosan ez az irányelv is kötelező érvényű lesz az EU-s vállalkozások többségére.
Bár ezek a szabályozási folyamatok radikálisnak tűnhetnek, mégis nagyon fontosak a globális IT biztonság megteremtésében. A Covid utáni tömeges zsarolóvírus támadások nemcsak a kis cégeket, számos nemzetközi multivállalatot is térdre kényszerítettek, ami az állami szerveket is ráébresztette, arra hogy szükség van hatósági szabályozásra. A minősítési rendszerek betartásával biztosítható az adatvagyon védelme, ami a szervezetek közös érdeke.
A biztonsági megoldások nélküli cég olyan, mint egy fék nélküli autó a forgalomban
Az, hogy 2023-ban egy cég víruskereső, vagy biztonsági mentés nélkül dolgozik, az olyan, mintha irányjelző vagy fék nélküli autók közlekednének az utakon. Ráadásul ez nemcsak a saját vállalatunkra jelent rendkívüli veszélyt, hanem minden olyan vállalatra, vagy magánszemélyre is, akinek az adatai a rendszerünkben vannak. Így elkerülhetetlen, hogy elterjedjenek ezek a szabványok, hiszen a piaci érdekek is ezt diktálják, és várhatóan néhány éven belül a cégek többsége egymást fogja
rákényszeríteni az adatbiztonsági megfelelésre.
Érdemes mihamarabb megkezdeni az IT szabványokhoz való felzárkózást
Az informatikai előírásoknak való megfelelést legtöbbször azért halogatják a cégek, mert bonyolultnak és költségesnek gondolják. Pedig az informatika alapvetően egy termelőeszköz, ami minél jobban működik, annál nagyobb hasznot hoz a vállalkozásoknak. Mivel az IT szabványok pontról pontra előírják, hogy a cég milyen feladatra milyen megoldást alkalmazzon, így egyértelmű iránymutatást ad az informatikával kapcsolatban, ami hatalmas könnyedség a cégvezetőknek, hiszen így nem nekik kell megtervezniük, hogy IT területen milyen intézkedéseket végezzenek.
A különböző szabványok terjedelme és részletessége eltérő, de mindegyik egyértelmű leírást tartalmaz az IT-ra vonatkozó előírásokról, így a vállalkozás egy amolyan “check list”-ként végigmehet rajtuk és megtalálhatja a hiányos pontjait. És bár az alternatív megoldások terén van a cégeknek némi mozgástere, nem éri meg túlságosan eltérni a szabványokban előírtaktól, mert a tanúsítványokat kiállító szervek alapos ellenőrzést végeznek.
Előnyből indulnak azok a vállalkozások, akiknek már felhőben van az IT rendszerük
Mivel az olyan vállalati felhőszolgáltatók, mint a Google vagy Microsoft nem kötnek az adatkezelésre, vagy biztonságra vonatkozó kompromisszumot, így azok a cégek, akik felhőrendszert használnak 25-30 százalékát már biztosan teljesítik a szigorú szabványoknak.
Íme néhány előírás, amit a felhő automatikusan megold:
1. Spam- és vírusvédelem: A felhő rendszerek saját védelmi szisztémával rendelkeznek.
2. Biztonságos távoli adatkezelés: a felhő megoldja, hogy az adatokat az irodán kívülről is ugyanolyan biztonságosan használhassuk, mint az irodában, így a távmunka problémáját is megoldja.
3. Megbízható jelszó kezelés: a felhőben a kétfaktoros autentikációnak és a titkosított csatornáknak köszönhetően maximális védelem alatt állnak a jelszavak.
4. Felhasználók hitelesítése: a felhőben kötelező minden felhasználó hitelesítése.
5. Naplózás: a naplózás segítségével látható, ki milyen műveleteket hajtott végre, aminek köszönhetően sokkal védettebb lehet a vállalkozás rendszere a külvilágtól.
6. Eszközfüggetlenség: a felhő megszünteti a felhasználók kiszolgáltatottságát a számítógép felé, mivel más eszközökről is könnyen elérhető és használható.
7. Adatok titkosítása: a felhőben minden információ titkosított csatornákon keresztül áramlik.
8. Tárhely: A skálázható felhőtárhely rugalmas megoldást biztosít a céges adatok tárolására, így kényelmesebb és költséghatékonyabb a saját szervereknél.
9. Felhasználók kezelése és nyilvántartása: mivel a felhőrendszer előfizetések esetében általában a felhasználók száma határozza meg a díjszabást, így sokkal pontosabb nyilvántartást kell vezetnie erről a cégeknek, ami tudatosabb felhasználó-kezeléshez vezet és megkönnyíti az átláthatóságot.
Amit a felhő nem old meg, azt a jó IT szolgáltató biztosíthatja
Akadnak az IT szabványokban olyan pontok is, amiket a felhő önmagában nem old meg. Ezek főként az olyan emberi tényezőkre vonatkoznak, mint például az adatok rendszerezése vagy az adatszivárgás. Azonban a munkatársak edukációjával és rendszeres ellenőrzésekkel az emberi veszélyforrások is minimálisra csökkenthetők. Egy megbízható IT szolgáltató erre nemcsak akkor gondol, ha a vállalkozás egy bizonyos szabvány bevezetése előtt áll, hanem már a kezdetektől ebbe az irányba tereli a céget. Ha az adatok biztonságáról van szó, a jó rendszergazda nem köt kompromisszumot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem ajánl fel különböző megoldási lehetőségeket, hiszen a hatékony IT menedzsment mindig a cég üzleti érdekeit tartja szem előtt. Közel 200 hazai vállalkozás IT szolgáltatójaként tudjuk, hogy a digitalizáció és a korszerű megoldások ma a az üzleti siker egyik legfontosabb záloga.
